2009. július 14., kedd

6 hónap


"Leállt a szív, mely értünk dobogott,
Pihen a kéz, mely értünk dolgozott.
Számunkra te sosem leszel halott,
Örökké élni fogsz, mint a csillagok."

Ma 6 hónapja, hogy fél 11-kor távoztál el tőlünk örökre apukám! :(((((
Nyugodj békében!


6 megjegyzés:

  1. Nagyon sajnálom!
    Én kihagytam a blogomból,hogy apim már 1 éve elment.

    VálaszTörlés
  2. Fogadd részvétem! El tudom képzelni, milyen nehéz lehet ezt feldolgozni, még így fél év után is.

    VálaszTörlés
  3. Ahogy a vers is utal rá... Mindig veled marad, amíg az emlékét frissen tartod magadban. Légy mindig vidám, és akkor ő is boldogan tekint le rád.

    VálaszTörlés
  4. Köszönöm!
    Próbálunk élni, túlélni a veszteséget. Sokat segít, hogy dolgozunk mindannyian, és vannak körülöttünk emberek, akik mindig velünk vannak.

    VálaszTörlés
  5. Most apukád fentről könnyes szemmel néz le rád. De a mosoly ott van a szája szegletében, mert büszke rád. S Ő akkor boldog ha Te az vagy.
    Fél év nem sok idő, nekem a nagyim már 5 éve elment, de még ma is várom, hogy betoppanjon. (s megint bőgök) :( (mikor a picikéimmel terhes voltam, azt kértem a mamámtól, hogy vigyázzon rájuk odafentről. S vigyázott. Nálatok ez majd apukád dolga lesz, s Ő boldogan vállalja. :)

    VálaszTörlés

Örülök, hogy elnéztél hozzám, annak pedig mégjobban, ha üzenetet is hagysz!

Baby - Anna

A héten babalátogatóban voltunk Lola keresztapjának a testvérénél. Itt lakik tőlünk pár utcára, de olyan nehéz volt összeegyeztetni, hogy c...